herbafulvo vese működés

Vese működés

Az elmúlt években ugrás szerűen megnőtt a beszűkült vese működéssel rendelkező személyek száma!

Ezért dolgozta ki Béky László természetgyógyász az AURA Természetgyógyászati Gyógyító és Oktató Központ vezetője, valamint Mester Károly kutató-fejlesztő agrármérnök azt a közös rendszert, melynek segítségével az orvosi alap terápia hatékonysága jelentősen növelhető a vese működés és keringési problémák terén!

A komplex rendszer biológiai alapjait magyarázó részt Mester Károly dolgozta ki, mely alább olvasható:

A vese működés és a Herbafulvo essencia

A felnőtt embernél a vesén átlagosan naponta kb. 1500 liter vér áramlik át. A nagyjából 5 liter vérünk naponta 300-350 alkalommal cirkulál át a vesén. Normál esetben tehát percenként kb. 1300 ml vér megy keresztül az érgomolyagokon és a tubulusokon, ezek megszűrik és eltávolítják a szervezet anyagcsere vég- és lebontási termékeit, a méreganyagokat, a felesleges vizet és ásványi sókat. A bonyolult folyamat végeredményeként napi 1-2 liter vizelet képződik, amely a vesékből a húgyvezetéken, húgyhólyagon, húgycsövön át távozik icsontanyagcsere-, a vérnyomás- és az általános anyagcsere-szabályozást érintő hormontermelésben is.

W. Smith, a veseélettan 20. századi úttörője írta a következőket: „A vese képes gyorsan és pontosan reagálni a testnedvek térfogatának és összetételének eltéréseire, ami lehetővé teszi számunkra, hogy belső környezetünk állandóságát megőrizhessük”. A vese csak a szervezet állandóság állapotáért, a homeosztázisáért felelős vegetatív idegrendszer és hormonális szabályozás mellett képes fenntartani a folyadék- és elektrolit homeosztázist; Ha a hormonális szabályozás hibás, vagy a vegetatív idegrendszer főleg a paraszimpatikus állapotában szabályozatlan vagy rosszul szabályozott veseműködés súlyos betegségekhez vezet.

Célszerű azonban a molekuláris szintű vese működés szabályozást is megismerni.

A szabályozás következő lépése a molekuláris szinten zajlódó, az úgy nevezett szöveti hormonok, vagy neurotranszmitterek szabályzó szerepe.

A két vesében egyenként kb. 1,2 millió önállóan működő kis „szennyvíztisztító” van. A vese glomerulusok illetve a vese tubulusok együttes vérér hossza 220- 240 km, a vesetubulusok átmérője 40 mikron. Egy ilyen nagyon vékony és hihetetlenül hosszú csőszerű szervben, ahol a vasodiletációnak óriási szerepe van, ott a szabályzó nerurotranszmitterek szerepe nagyon fontos.

Az endoteliális nitrogén-monoxid-szintáz (eNOS) által L-arginin metabolizmuson keresztül termelt nitrogén-oxid (NO) az érfal falának fontos szabályozója. Ennek a rendszernek a sérülése számos az érrendszer állapotában bekövetkező kóros folyamatban játszik szerepet. Beleértve az ateroszklerózist (érszűkűlet), az angiogenezist (a vérerek kiépülése, illetve újra kiépülése) , a neointimális hiperplázist (érbelhártya megvastagodása) és a pulmonalis hypertoniát (kis vérkörben megnövekedett vérnyomás).

A nitrogén-monoxid (NO) mint neurotranszmitter, számos fontos funkcióval rendelkezik, többek között a vérerek vasodiletátióját indítja el, hatására megnyílnak a vérerek, ez által a nagyobb keresztmetszeten kisebb vérnyomással, nagyobb mennyiségben áramlik a vér. A mikrokapillárisok megnyílását is segíti, javítva a sejtek oxigén és táplálék ellátását. A vese véráramlás szabályozását, a medulláris perfúzió (ezt az orvosi kifejezést magyarra fordítva, megfelelő lesz a velőállományban található tubulusokon keresztüli véráramlás) fenntartását. A vesében megfelelő lesz a tubuláris nátrium visszaszívás, stb.

Nagyon fontos tényező, hogy az alapvetően a vese működés elsődlegesen szabályozó adrenalin hormonális hatás alatt álló szimpatikus állapot, illetve az acetilkolin hormonális kontroll alatt, a paraszimpatikus állapot során a vesében az idegi aktivitás modulációja megfelelően működjön.

A NO előállító nitrogén-monoxid-szintáz enzimnek (NOS) három izoformája van. A NO szintézisének szabályozása a vesében összetettek. A közelmúltban végzett vizsgálatok hangsúlyozták az nNOS és az eNOS szabályozásának eltérő szerepét a NO szintézis szabályozásában a vesében.

A vesének a kiválasztó funkció mellett vannak nem kiválasztó működései is. Az artériás vérnyomás szabályozásában a vese nemcsak az által játszik szerepet, hogy megőrzi az extracelluláris folyadék térfogatát és összetételét, hanem egy hormon, a renin szekréciójával is beszáll a szabályozásba. A vese további endokrin működései közé tartozik a vörösvérsejtképzés (erythropoesis) szabályozása; a szabályozó hormon, az eritropoetin 90%-a a vesében képződik. (Az eritropoetin szabályozza a vörösvértest képződését a csontvelőben. Nagyon sok esetben a szabályozó hormon hiánya az anémia oka, nem pedig vas hiány.) Itt megszólal bennem az állattenyésztő, a sertésekre jellemző, hogy bizonyos telepeken általános az a jelenség, hogy a sertések 10-15 %-a anémiás, ezeknek az állatoknak a vizeletét megvizsgálva gyorsteszt minden esetben nagyon durva elváltozásra utaló értéket mutat ( A kreatinin, karbamid érték a referencia tartomány felső értékének 2-3 szorosa és a magas a vizelet térfogatsúlya). A sertést levágva pedig kórbonctanilag is igazolható a vese sérülés. (Évekig kerestem az okát, a szinte hihetetlen vese elváltozásoknak.)

A D-vitaminból képződő hormon, az 1,25-dihidroxi-D-vitamin (más néven kalcitriol) szintézisének befejező lépése is a vesében folyik. Egy sor további szabályozó molekula a vesében képződik, és vagy a keringésbe kerülve hormonként, vagy úgy nevezett helyben, parakrin mediátorként, helyi hormonként működik.

A szabályos vese működés kulcsa a nitrogén-monoxid szabályos ütemű termelődése, amely rugalmas érrendszert eredményez.

Az ischaemiás vesebetegség (IRD) esetén jelentősen csökken a vesén átáramló vér mennyisége, jelentősen csökken a glomeruláris filtrációs ráta (GFR), a veseartéria szűkület által okozott a véráramlás csökkenés következménye a vese parenchyma vesztesége.

A nitrogén-monoxid egy alapvetően fontos, a szervezetben szintetizálódó kémiai hírvivő, amely a vérkeringésben található meg. A szervezet nitrogén-monoxid termelése gondoskodik a véredények összehúzódásáról és kitágulásáról, ami javítja a véráramlást minden szervhez és sejthez.

Mintegy 40 éves kortól a nitrogén-monoxid termelés minden embernél elkerülhetetlenül alábbhagy, ezért az 50-es, 60-as éveikben járók a korábbi nitrogén-monoxid mennyiségnek már csak kb. a felével rendelkeznek. Ez szükségképpen a szív és a vese valamint ezáltal az egész szervezet jelentősen rosszabb vérkeringésében mutatkozik meg. Amíg azonban a szervezet rendelkezésére bocsátjuk a nitrogén-monoxid termeléséhez szükséges anyagokat, e fontos alkotóelem termelése sosem fog teljesen megszűnni.

Nitrogén-monoxidot termelő élelmiszerek

Speciális élelmiszereken és gyógynövényeken végzett tudományos tesztek támasztják alá a szív regenerálódásának régi, hagyományos megközelítését. Így kiderült, hogy a vizsgált élelmiszerek közül sok, melyeket már évszázadok óta alkalmaznak szív- és érrendszeri problémákra, rendkívül hatékony anyagokkal látja el a szervezetet, melyeket az arra használ fel, hogy nitrogén-monoxiddá alakítsa át.

Ide tartoznak például a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, a torma, a fehérkáposzta, a karfiol és a brokkoli, a mángold, és egy sor gyökérzöldség, mint a zeller, a sárgarépa és a cékla. Ezek mind kitűnő forrásai azoknak a kiindulási anyagoknak, amelyekre a nitrogén-monoxid termeléséhez szükség van. Ezért az említett élelmiszereket feltétlenül rendszeresen kerüljenek bele az étrendünkbe.

Akik olvassák az írásaimat már nem lepőnek meg, hogy mindig beleszövöm a humán témákba az állattenyésztői, takarmányozási tapasztalatomat is. Ezek nem csak számomra fontos tapasztalatok.

Mert óriási esetszámról van szó, két eltérő takarmányozási rendszeren tetten lehet érni egy elváltozás okát, csak figyelni kell.

Ez a következő néhány mondatból kiderül.

Alan Archibald, az Edinborough-i Egyetem kutatója szerint a sertéssel végezett gyógyszer kísérlet adja a legjobb eredményt, ha a humán hatás mechanizmus akarjuk tanulmányozni.

Az elmúlt 15 évben drasztikus változások játszódtak le a sertések veseállapotában. A 30 éves sertés vágóhíd üzemelési tapasztalat alapján állítom, hogy a 2000-es évek első éveiben indult el a veseállapot romlása. 1990- 2011-ig láttam évente 7-12.000 db levágott, egy sertéstelepen, saját magunk által előállított sertések veséjét. Majd 2011 és 2017 között közel 300 sertéstelepen jártam, boncoltam, vágóhídra beszállítva megnéztem az állatok szerveit. Ezt elegánsan vágóhídi monitoringnak hívják. Ezen a tapasztalatok alapján állítom. hogy a takarmányban van probléma, és elsődlegesen nem a gombatoxin. Akit ez részletesen érdekel két helyen is olvashat róla:

Felteszem a kérdést, egy 4-5 hónapos sertésben a kora miatt nem termelődik elegendő NO?

De a 4-5 hónapos sertés az ivarérés stádiumában van, humán értelemben 14-15 éves?

Akkor hol a hiba?

Lehet, hogy a kor mellet egyéb oka is van a hiányos NO termelődésének?

Már ismerjük a kor és a NO termelődés összefüggését, valamint a NO szerepét a vérerek megnyílásában.

A lizin-arginin antagonozmus a legfontosabb kiváltó oka a NO termelődés hiányának.

A takarmány- és az élelmiszeripar nem vesz tudomás erről a létező törvényről.

Miért nem termelődik elegendő NO, miért lehet arginin hiány az emberi szervezetben?

Az utóbbi években, a feldolgozott élelmiszerekben egyre inkább terjed az L-lizin, mint szabad aminosav ízfokozóként való használata. A lizinnek ugyanis umami, „finom” íze van.

A kedvező íz hatású lizin mennyisége nem kedvező az optimális keringés szempontjából.

Mivel a lizin és az arginin aminosav nagyon hasonlít egymásra, a szervezetben a két aminosavnak ugyanaz a szállításhoz használt úgynevezett membrán transzporter fehérjéje, amit röviden carrier (hordozó) molekulának is neveznek. A természetben gyakorlatilag nem fordul elő nagy mennyiségben a szabad aminosav. A carrier molekulák száma korlátozott a szervezetben a szabad aminosavak felszívódása a Michaelis-Menten kinetika törvény szerint történik. A bélből való lizin felszívódás elvonja a szervezettől a hordozó molekulákat, ezért a carrier molekulák hiánya miatt van lokális arginin hiány a szervezetben.

A Herbafulvo essenciában

nagy mennyiségben lévő fulvosavnak számunkra két kedvező tulajdonsága van. Molekula súlyánál fogva a vékonybél első szakaszán egyszerű diffúzióval könnyedén felszívódik. A molekula tömegéhez képest nagyszámú karboxil gyököt tartalmaz, amely a szabad aminosavak komplex formában való kötését teszik lehetővé.

A Herbafulvo essencia már a gyomorban keveredik a táplálékkal.

Az essenciákban a fulvosav mennyisége lehetővé teszi azt, hogy a táplálékban lévő szabad aminosavak, különösen a mindkét kétbázisos, a lizin és arginin aminosav fulvosav-aminosav komplexként szívódjon fel. Ha a szabad aminosavak komplexként szívódnak fel, akkor nem alakul ki a lizin-arginin antagonizmus.

Az arginin jelenléte a szervezetben lehetővé teszi a nitrogén-oxid képződését és a vazodiletáció működését. Ezen az élettani alapon működő hatás segíti a keringést és az optimális vérnyomást.

Az L-arginin és nitrogén-monoxid élettani szerepének tisztázásáért 1998-ban 3 Nobel díjjat adtak.

Az orvostudomány az egészséges vese működés visszaállítását renális ischaemia-reperfúzió (RIR) nevezi.

Számos a független (a gyógyszeriparnak nem elkötelezett) kutatóintézet, különféle kísérleti állatokkal végzett élettani kísérleteket, ahol a renális ischaemia-reperfúzió (RIR) L-argininnal sikerült helyreállítani (szakirodalmi forrásokat a szerző bárkinek rendelkezésére bocsájtja).

A Herbafulvo essencia

„védett arginin” (fulvosav-arginin komplex) tartalamának a biológiai hatékonysága a Michaelis-Menten kinetika törvény szerint sokkal jobb, mint a magában az L-arginin. A Herbafulvo essencia és annak állatgyógyászati változatát a Wendelin essencia hepart 2018. március 29 óta szabadalom védi.

A vérér tágulás szabályozásában (a vasodiletációban) alapvetöen a három legnagyobb hatással rendelkező anyag a nitrogén-monoxid, a prostaglandin, és a hisztamin biogén amin.

A prostaglandin termelédés aktiválásában részt vesz a nitrogén-monoxid, hatásuk szinergista.

A hisztamin biogén amin káros mennyiségű túltermelődésében a diszbiotikus, káros bélbaktériumok negatív hatása mutatható ki, az úgynevezet dekarboxiláz enzim termelő baktériumoknak van szerepe a biogén aminok túltermelésében. Az optimális állapotú és kapacitású májnak is kardinális a feladata, a monoamino-oxidáz és a diamino-oxidáz enzim termelése révén a máj szintén részt vesz a szervezet optimális hisztamin és más biogén amin, mint szöveti hormonok nagyon finom, precíziós szabályozásában.

Összességében

a Herbafulvo essencia a „védett arinin” tartalma révén közvetlenül segít a az optimális vérnyomás kialakításában, a szövetek oxigén ellátásában és természetesen a megfelelő kapacitású vese működésében, de közvetve pozitívan befolyásolja a keringést az eubiotikus, a jó minőségű bél mikrobiota állapot fenntartásával és a máj működés segítésével.

Üdvözlettel:
Mester Károly

Shopping cart

0

No products in the cart.